Madách: Az ember tragédiája - ZichyAz ember tragédiájában Lucifer megmutatja Ádámnak, mivé lesz majd az ember, a történelem kiemelt helyszínein, eseményein át. Minden jelent bűnnel, az ember bukásával végződik, bármily szép és nagy eszmék voltak is az elején. Aztán az egész emberiség véget ér, elbukik.

Ádám, miután végigélte (látomásként látta) a várható jövöt, dacolni akar Istennel, és öngyilkos akar lenni. Így gondolkodik:

Megállj! mi eszme villant meg fejemben –
Dacolhatok még, Isten, véled is.
Bár százszor mondja a sors: eddig élj,
Kikacagom, s ha tetszik, hát nem élek.

Előttem e szirt, és alatta mély:
Egy ugrás, mint utolsó felvonás…
S azt mondom: vége a komédiának. –

Lucifer erre ezt mondja neki:

Öngyilkos ugrásAh, vége, vége: mily badar beszéd!
Hiszen minden perc nem vég s kezdet is?

És Éva örömmel ezzel a hírrel áll elő:

ami eddig kétséges vala,
Most biztosítva áll már: a jövő. –

Tudom, fel fog mosolygni arcod,
Ha megsugom. De jőj hát közelebb:
Anyának érzem, óh, Ádám, magam.

Erre Ádám térdre rogy, és összetörve szól az Úrhoz:

Uram, legyőztél. Ím, porban vagyok
Nélkűled, ellened hiába vívok:
Emelj vagy sújts, kitárom keblemet.

Csak az a vég! – csak azt tudnám feledni! –

Mire az Úr, a darab záró mondatával így szól:

Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!

Ádám öngyilkos akar lenni, Éva várandós (Madách: Az ember tragédiája)Engem mindig nagyon felkavart ez a “lehetőség”. Hol itt a szabad akarat? Szinte látom magam előtt a gyerek súlyát, a várandósságot, mint kényszerítő erőt. Nekem “szerencsém” van / volt: nincs gyerekem. Így, elvileg, szabadon kiszállhatnék… ám minden kísérletem azt bizonyította (nekem), hogy NEM, nincs kijárat akkor és ott, amikor és ahol én keresem, én akarom. Minden kísérletem után csak a szenvedés jött, és életben maradtam.

Már nem kísérletezek tovább. Azt érzem, hogy “Uram, legyőztél.” … és kezdem felfedezni önmagam, a világot, a szépet… az életet. Elfogadtam, valahogy elkezdődött… és majd valahogy végetér. Nincs bizonyosság.

Csak a vanás van.

Ádám is öngyilkos akart lenni (Madách: Az ember tragédiája)
Cimke: